InterjúKözigazgatás

BENYÓ VIKTOR: Küzdeni a közös célért

Épületüzemeltető mérnök, akinek egyik célja, minél több gyakorlatot és tudást szerezni a munkája során, imádja a kislányát, azt vallja: „Szeretném, ha a képviselőtestület hozzáértő, határozott, egyenes és őszinte emberekből állna össze, akik bármilyen ellentét ellenére sem felejtik, hogy egy és közös célért dolgoznak.” Benyó Viktort kérdeztük.

Épületüzemeltető mérnök vagy, Tatabányán dolgozol.

Épületüzemeltető mérnök vagyok egy multi vállalatnál, épület gépészettel foglalkozunk, ami az épület működtetéséhez szükséges az minden beletartozik, a hűtés, a fűtés, a villany, tehát ami az épülettel és az épület körül van.

Nagyon tetszett mindig Tatabánya és környéke, szeretek oda járni, ott dolgozni. Vágytam valami új kihívásra. A régi munkahelyemen nem láttam már kihívást. Igazából Tatabányára más pozícióra jelentkeztem, de az állásinterjún felajánlottak egy másik lehetőség is. Bemutatták ezt a pozíciót, és már az elején nagyon megtetszett. Úgy érzem jól döntöttem, szeretem a mostani munkámat, a kollégákkal is nagyon jól megtaláljuk a közös hangot, egyszóval ez a váltás jól jött ki.

Hol dolgoztál korábban?

Gútán a vízműveknél dolgoztam, mint a helyi részleg vezetője.

Miért váltottál?

Úgy éreztem változásra van szükségem, mindennap ugyanaz volt a munka, nem láttam, hogy szakmailag tudnék még fejlődni, az első években még volt mit tanulnom, néhány változtatást is sikerült elérnem. Elég sokat dolgoztam együtt az önkormányzattal is, megmondom őszintén ez a „stílus”, ami most van, nem nekem való, beszélünk a semmiről, ha valamit akarunk csinálni, akkor keressük meg az utakat, hogyan lehet megcsinálni, lehet, néha több utat kell végig járni, de az egy helyben toporgás az engem bosszant. Az évek alatt beleszürkültem.

Ami a vízzel a városban összefügg, az minden a vízművekhez tartozik?

Végül is igen, de sok esetben összetettebb kérdés. Amit a vízművek épített ki, az a vízművek tulajdona, és vannak városi vezetékek. Például a nyomáskanalizáció nagy része városi invesztíció, az a városé, de a vízművek üzemelteti. Viszont egy csőtörés esetén, nem nézi senki, hogy kié a vezeték, azt meg kell csinálni minél gyorsabban. Sajnos sokszor volt, hogy elakadtunk, nem mindig van mindenre kapacitása a cégnek és sokszor külső tényezők is befolyásolják a munkákat. Sokszor megkaptuk, hogy „a 21. században élünk” „hogy létezik az, hogy hétvégén nem tudjuk megcsinálni a munkát” és hasonlók. Sajnos sokan nem látják, hogy gyakran összetettebb egy hiba elhárítása. Sokszor csak azért nem tudtunk hétvégén megcsinálni egy munkát, mert a közelben volt más vezeték is (optikai internet, gáz…).

Az ilyen fajta munkák nagy odafigyelést igényelnek, hisz nagyobb kárt is tudunk okozni egy kiásásnál, ha megsértünk egy másik vezetéket, nem beszélve arról, hogy a szerelők gyakran

2-3 méteres mélységben dolgoznak térdig sárban akár -10 fokban is, szóval megérdemlik a tiszteletet ezek az emberek és meg kell őket becsülni.

Brünnbe jártál egyetemre. A szakkifejezésekkel nem voltak gondok?

Dehogynem, Ógyallára jártam középiskolába, aztán elkerültem Brünnbe, a csehek nagyon barátságosak, ahogy megtudták, hogy magyar vagyok, egyből kellett pár szót tanítanom nekik.  Az egyetemen elég magas volt a követelmény, főleg az első év sok nehézséget és akadályt hárított elém, amiket meg kellett tanulnom leküzdeni. Vannak emberek, akiknek nagyon jó a fejük a tanuláshoz, másoknak több a kitartása. Én talán kicsit a másik csoportba tartozom, de úgy gondolom, hogy kitartással nagy dolgokat lehet elérni.

Sokan tudják rólad, hogy dzsúdózol.

Gyerekkoromban dzsúdóztam egy rövid ideig, de rengeteg sportot kipróbáltam, most azt mondom, hogy jobb lett volna a dzsúdónál maradni, de gyerekként mindent ki akartam próbálni. Brünnben kezdtem újra dzsúdózni, az egyetemi csapatban, de mikor szünet volt, akkor sem akartam meglenni nélküle, így visszatértem a nyár alatt a gútai klubba edzeni, aztán itt ragadtam végleg, megfogott a gútai csapat összetartása és barátsága. Amíg a vízműveknél dolgoztam, több időm volt. Nagyon szerettem az egész kicsiket edzeni, egy ideig voltam az edzőjük Decsi Attilával, de májusban munkát váltottam és kevesebb a szabadidőm. A jelenlegi munkahelyemnél kicsit nehezebben tudom betervezni, hogy én pont 5 órára itthon leszek, előfordul néha egy kis csúszás, edzésre pedig lehet jönni 15 perccel hamarabb, de 5 perccel később nem, és a családra is kell idő. Próbálok a családommal minél több időt eltölteni, az én életemben ez az első prioritás. De van egy álmom, hogy pár év múlva a kislányommal közösen fogunk a tatamin futkározni. Nagyon szeretek sportolni, igyekszem úgy beosztani az időmet, hogy hetente kétszer elmehessek focizni, vagy edzőterembe, vagy dzsúdózni. Erre a heti két alkalomra szükségem van, ez kell nekem, felfrissít, kondícióban tart, így jobban oda tudok figyelni a munkámra, kiegyensúlyozottabb vagyok. 

Említetted a családot, mesélj róla.

Van egy két éves kislányom, Tia. Nagyon szeretek a családommal lenni, ők plusz erőt tudnak nekem adni. Voltak, vannak nehézségeink, de úgy érzem, most már jó irányba haladunk.

Nagyon szeretek velük lenni, közös időt eltölteni. Tia pedig… Ő már a születésétől fogva a rabjává ejtett.

 

Mik a terveid a jövőre?

Az elképzeléseim és a helloGúta irányelvei sokban hasonlítanak egymásra, mivel a város javát akarjuk szolgálni. Úgy érzem, most elérkezhet az az idő, amit a város már rég megérdemelt volna, amikor nem szavakból és ígéretekből próbálunk szebb jövőt teremteni. Szóljon ez a következő időszak a tenni akarásról, a fejlődésről, hogy hogyan valósítsuk meg álmainkat és ne a kifogásokat keressük! Szeretném, ha a képviselőtestület hozzáértő, határozott, egyenes és őszinte emberekből állna össze, akik bármilyen ellentét ellenére sem felejtik, hogy egy és közös célért dolgoznak. 

Gyakran kérdezik azt is tőlem: miből gondolom, hogy jobb képviselő lennék, mint a mostaniak. Miért gondolom, hogy én is tudom segíteni a várost? Azt gondolom, a vízműveknél is tapasztaltam sok mindent, betekintést nyerhettem a munkámnak köszönhetően kicsit a közigazgatás útvesztőibe, és most a jelenlegi munkahelyemen is minél több tudást próbálok magamra szedni. Szerintem nagyon fontos a szakmaiság egy város vezetésében, tehát kell oda tanár is, kell oda orvos is, de mérnök, elektrotechnikus, közgazdász is, legyen minél szélesebb körű szakmailag a testület. Azt is gondolom, hogy nagyobb megújulásra lenne szükség. Kell a városnak rövid-, közép- és hosszú távú terv is, a célokat muszáj kitűzni, ráadásul a célokhoz időpontot is ajánlatos rendelni. Mert ha csak kitűzöm magam elé a célt, hogy ezt szeretném elérni, de nem rendelek mellé időt, az a terve elveszik. Ha a tervem mellé van határidő is, akkor keretek közt tudom tartani, nagyobb eséllyel valósítom meg.

Azt gondolom, egy polgármesternek és a képviselőknek a város érdekeit kell szem előtt tartani, nem biztos, hogy jobb képviselő lennék, hisz még nincs benne tapasztalatom, viszont azt gondolom, hogy van egy fajta szakmai tudásom, amivel a várost szeretném segíteni. Még nem dolgoztam ott, nem volt rá lehetőségem, de szeretném megpróbálni, hozzáadni a magamét, ha bizalmat kapok a választóktól igyekezni fogok jobbnak lenni.

Most van 59 jelölt, ez egy pozitív dolog, mert ugye mind az 59 ember azért megy oda, hogy a város javát szolgálja. Elvileg azért jelölteti magát az ember képviselőnek és arra esküszik fel, hogy a város ügyét előre vigye. Közösnek kell, hogy legyen a cél, még ha ez kicsit naivan is hangzik.

Miért a helloGúta csapatát választottad?

Beszélgettem a srácokkal, mondtam nekik, amivel tudom, azzal megpróbálom segíteni a munkát, és úgy gondolom, értékes munkát tudok hozzá tenni a céljaikhoz.  Jön a „Fiatalok, nincs annyi tapasztalatuk” magyarázat is, de ezt nem így kell felfogni, az új dolgokban, új kihívásokban, nem biztos, hogy kell a 30 éves tapasztalat.

Azt gondolom, sok a régi rendszerből áthozott rossz szokása az embereknek. Viszont hiányolom a közösségi élményt, ami a 89 előtti években megvolt, több összefogás volt az emberek részéről. A hellóGúta rengeteg ilyen rendezvényt csinál, ami a közösséget összefogja, megcsinálják a sprintet – gyűjtik a pénzt a beteg gyerekeknek, színházat szerveznek, ökonapot tartanak – ezek pedig mind közösségi élményt adnak. A város is közösség, jó lenne, ha a jövőben egy nagy és összetartó közösség lenne.

'Fel a tetejéhez' gomb