Samu István: muszáj a gútaikumot előtérbe helyezni

A Köz-Ért Polgári Körök értékelemzést készített, amely középtávú terveket, vagyis 5 évre szóló koncepciót, víziót fogalmaz meg a város kulturális életével kapcsolatban. A felmérés Gúta város önkormányzatának támogatásával készül el, és Gúta város középtávú kulturális koncepciójának értékelemzése címmel fogalmazódott meg. Az értékelemzés koordinátora PhDr. Szeiner Zsuzsanna, a munkacsoport tagjai Rigó Magdolna, Németh Iveta, Szabóová Katarína és Samu István voltak. A felmérés a Köz-Ért Polgári Körök megbízásból készült, a dokumentumról és a munkáról Samu Istvánt, a Köz-Ért elnökét kérdeztük.

Elkészült egy részletes elemzés, amelyben a város kulturális életével kapcsolatban elég sok minden fogalmazódott meg. Mikor lesznek elégedettek?

Szeretném majd, mint önkormányzati képviselő ezt a tanulmányt, beterjeszteni az önkormányzat elé, örülnék, ha az újjá alakult bizottságok ezt áttárgyalnák. Itt elsősorban az oktatási és kulturális bizottságra gondolok, ami új koncepcióval fog dolgozni. Nekik mindenképpen szánjuk ezt a dokumentumot javaslati alapanyagként. Azt gondolom, ebből már kiindulhatna valamilyen koncepció elkészítése, ha ez sikerül és az önkormányzat hasznosítaná az általunk megfogalmazottakat, akkor már elégedett leszek, mert akkor már Gúta városa elfogadja valamiféle útvezetőnek ezt az anyagot. Akkor lennék elégedett, ha ez a koncepció egy útvezető lenne és látnám azokat az irányokat, hogy az mentén indult el Gúta. Régebben már volt a városnak egy kulturális koncepciója, amit Rigó Magdolna, aki a mostani csapatban is dolgozott, és korábban a kulturális bizottság elnöke volt, dolgozott ki. Az a koncepció főleg a 11 tagú bizottság tapasztalatain és elképzelésein, illetve a lakosságtól szerzett elsődleges információin alapult, amikor én vezettem a kulturális bizottságot 25-30 százalékban igyekeztünk teljesen kopírozni azt a víziót, de 4 év kevés, hogy teljesíteni tudjuk az elképzeléseket. Jelen esetben tehát elégedett lennék, ha Gúta városa ezt úgy fogadná el, mint egy útvezető anyag.

A zárójelentésből kiderül, hogy Gútán 17 civil szervezet és a Városi Művelődési Központ szervez kulturális rendezvényeket, ami egy nagyon szép szám. A kulturális bizottság koordinálta valamilyen szinten ezeket?

Régebben ez úgy történt, hogy a 17 szervezet – jóval több szervezet van egyébként – amelyik eléggé aktív, minden év januárjában találkozott. Vagyis volt egy civil egyeztető fórum, amelyet az önkormányzat mellett működő kulturális bizottság szervezett. Ezen az ülésen a szervezetek megkapták a harmonogramot, amely mindig el volt készítve már decemberben, a városi rendezvények időpontjaival és ők ahhoz próbálták igazítani a programjaikat, tehát nem rászervezni a város rendezvényeire. Sokszor kértük őket arra is, ezeken a civil egyeztető fórumokon, hogy egymást támogassuk, csináljuk úgy, hogy ne egy időpontban szervezzenek, koordinálni próbáltuk a rendezvényeket.

Kik vettek részt, kik dolgoztak a felmérésben?

Szeiner Zsuzsa vezette a munkát, ő volt a koordinátor és az értékelemző, ő dolgozta fel az adatokat, a tapasztalati információkat, ő vezette a brainstormingot, értékelemző módszerrel dolgozta át funkcióba, tehát mindennek funkciót tulajdonított. Tagja volt a csapatnak Rigó Magdolna, aki azért fontos, mert ő vezette évek hosszú során a kulturális bizottságot, megfelelő tapasztalattal rendelkezett, Szabóová Katarína, aki a városi könyvtárban dolgozik, a kulturális életnek egy másik szféráját képviselte, és Németh Iveta, aki közgazdászként vett részt a munkában, tehát a financiális részével tudott segíteni nekünk. Nyitottak voltunk más irányba is, hogy még több szakembert bevonjunk a munkába, volt, aki csatlakozott, volt, aki nem, kinek mennyi ideje volt foglalkozni ezzel, örültünk volna, ha a városi hivatalból többen bekapcsolódnak ebbe a munkába. És én is dolgoztam a csapatban, mint a kulturális bizottság elnöke.

Rigó Magdika hozta azokat az információkat, amiket az elmúlt 20 év alatt megélt, én hoztam azokat, amiket az utolsó 4 évben, összehasonlítva az elmúlt 20 évvel, plusz, amit a civil szervezetekkel az elmúlt 4 évben megéltem. A Szabó Katika hozta azokat, amiket a kultúrházon keresztül tapasztalt, a város kulturális programjait a városi művelődési központon keresztül, Németh Iveta pedig azokon a számokon keresztül, amit a város gyakorlatilag az elmúlt években a kultúrára és a civil szervezetekre költött az elmúlt években, hogy az milyen mennyiségben változott.

Kérdőívek értékelésénél külön elemzik a magyar és a szlovák nemzetiségű lakosság igényeit.

Anonim volt a kérdőív, mindenkitől rákérdeztünk a nemzetiségre. Az értékelésnél pedig külön vettük a szlovák és a magyar válaszadókat, szerettük volna a romákat is külön venni, őket is külön megkérdezni, de nem tudjuk megállapítani a kérdőívek alapján, mert vagy magyarnak, vagy szlováknak vallották magukat, szinte nem is kaptunk roma kérdőíveket.

Roma kulturális rendezvény nincs a városban. De arra jöttünk rá, hogy a roma folklór nagyon színes. A kulturális értékelemzésben megfogalmaztuk azt is, hogy a jövőben, amikor vannak a folklór fesztiválok, bele kell építeni a programba magas szintű a roma folklórt is. Azzal is kéne foglalkoznunk, hogy a gútai romáknak is megvan a saját ízlésviláguk. Azt gondolom, örömmel vennék, hogy a közös kulturális fesztiválokon, amit a város szervez, ahol megjelenik a magyar és a szlovák kultúra is, megjelenjen a roma is. Lehetne vendég együtteseket hívni, a lovári cigányság nemcsak Gútán lakik, hanem Szímőn, Kamocsán is, és máshol vannak működő táncosaik, például a szímői iskolának tudom, hogy van táncegyüttese. Ha fellépnének Gútán, tudnánk mondani a mi romáinknak is, hogy látjátok, van itt élő példa, akik ápolják a hagyományokat. Látniuk kéne, hogy egy magas szintű kulturális rendezvényen ott vannak, akkor talán elkezdenek gondolkodni, miért nem hazait hívtok, mert nincs, csináljatok.

A felmérés kérdőíves volt, mi derült ki a válaszokból?

Nagyon színes volt a kérdőív, és színes válaszok jöttek, amiket tudunk hasznosítani. Érdekes például, az derült ki, hogy szervezetek nem tömegmennyiségű rendezvényt akarnak szervezni, hanem a minőségén szeretnének javítani. Az önkormányzattól is azt várják el, segítsünk abban, hogy minél minőségibb rendezvényt tudjanak szervezni, azért, hogy kinőjék ezek a rendezvények magukat. A civil szervezetek nemcsak a gútaiak felé akarnak nyitni, hanem idegenek felé is, tehát regionális rendezvényeket szeretnének. Ott van például a Kattancs fesztivál, a Dögös Sprint, a Gútai Búcsú ezekről elmondhatjuk: kezdenek regionális rendezvényekké válni. Az első kettő már nagyobb számban vonja be az idegeneket, mint a hazaiakat. Konkrétan tudom, hogy a Kattancs fesztiválon több volt az idegen vendég, mint a hazai. Pontosan azért is csináljuk, hogy Gúta regionális kulturális központtá váljon. A koncepció leírja, és az emberek véleménye is ezt tükrözi, hogy muszáj a gútaikumot előtérbe helyezni. A gútai adottságokat kell kiemelnünk, ezt kell a marketingbe bele tenni, lehet, hogy nem egy nagy banzáj lesz, hanem sokkal mezővárosibb hangulatú fesztiválokat tudunk létrehozni. Gondolok csak arra, hogy még nem használtuk ki azokat az adottságainkat, amiből a múltban éltünk, például nincs a halászathoz kapcsolódó fesztiválunk, pedig Gúta az egyik legjobb helyszín lehetne erre is, évszázadokon keresztül éltek emberek halászatból, horgászversenyek vannak, de halászléfőző fesztivál nincs. Ebben a városban van még lehetőség.

Kiderült az is a kérdőívekből, hogy a lakosság szereti a több generációs rendezvényeket, ezek felé történt egy fajta elmozdulás, amiben benne vannak a családi rendezvények, egy megemlékezést is ki kell, ki lehet szélesíteni családi rendezvényekké.

A zárójelentésben megfogalmaztuk az is, hogy a kultúra mindig erősen kötődik a turizmushoz is, azért csinálunk kulturális rendezvényt, hogy bevonzzuk az idegeneket is. A válaszokból az derült ki, hogy az emberek nagyon szeretik azt, ami az övéké, amiről tudnak beszélni, tudják mondani, hogy ezt így és úgy csinálták az őseink. Ezért sajnálatos, hogy a tanyavilágot, ami körülöttünk van, még nem kapcsoltuk be a város életébe, pedig nekik is vannak olyan szolgáltatásaik, amit tudnának nyújtani. Például Magyarországon évek óta működnek a tanyasi szállások, bemennek az emberek, hazai kosztot fogyasztanak, kicsi lovas túrát tesznek, utána egy-egy nap előadás van az egyik tanyán, vagy a másik tanyán, kis kulturális stand-upokat csinálnak. Megvan a hagyománya a disznóvágásoknak, egy jó böllér például tud beszélni is. Ahol szállást adnak, a tulajdonos szervezi a programot a vendégeknek, délelőtt elküldi őket, nézzenek körül a városban, délutánra, estére programokat csinálnak nekik. Néha az embereknek kell a nyugalom, nem olyan helyen kirándulni, ahol hatalmas a tömeg, hanem pihenés is kell. El kell dönteni Gútának, mit akar nyújtani, nagy banzájokat, mint Dunaszerdahelyen vagy Komáromban van, és nincs semmi specifikuma, mert abban nem hiszem, hogy versenyképesek tudunk lenni, vagy ráülünk kicsit a tanyavilág turizmusának kiépítésére, akkor már találtunk egy specifikumot, amiért Gútára érdemes jönni. Azt szűrtük le, hogy az emberek szeretik a családias, több generációs rendezvényeket, és azt szeretnék ha a gútai helyi különlegességeket tudnánk kidomborítani, tehát szerintünk mindenképpen valami ilyenfajta különleges kultúrturisztikai fejlesztést kell végrehajtani. Ehhez kell valamilyen vállalkozói kedv, de ehhez kell motiváció az önkormányzattól, a várostól is.

Úgy fogalmaztuk meg, hogy mezővárosi jellegű polgári értékrenddel bíró kulturális város elérése a cél.

Visszatérve még a gútai rendezvényekhez, meg kell említenünk a Gútai Lírát, amely már nagyon régóta nívós rendezvény. Szerintem, vannak rezerváink, a Gútai Líra mögé is kéne még marketinget tenni. Az ország egyik legrégebbi tehetségkutatója, ami bőven kinőtte már a régiót, hiszen más megyékből is jönnek versenyzők és nézők.

Zárójelentés

Gúta város középtávú kulturális koncepciójának értékelemzése

A Zárójelentés részletesen elemzi a kérdőíves felmérésben kapott válaszokat, a koordinátor a jelentésben munkafolyamat leírásától, a módszertanig mindent aprólékosan bemutat. A zárójelentés néhány érdekesebb részéből idézünk.

„A lakosok kultúrafogyasztási szokásait, valamint a városi szórakozási és kulturális programokkal szemben támasztott igényeit kérdőíves felméréssel mértük fel, elektronikus valamint papír alapú kérdőívek segítségével. A lakosok, valamint a többi érintett igényei jelentik a kiinduló alapot, amelyek projekt elvárt funkcióit hordozzák magukban. Az értékelemzés sikerének előfeltétele a funkcióban gondolkodás, ami biztosítja, hogy a projekt eredménye éppen a szükséges funkciók betöltésére keres alternatív megoldásokat, elkerülve ezzel a felesleges funkciókkal járó anyag, idő és energia ráfordítást.

A projekthez kapcsolt célok megvalósításának javaslatai Gúta Város Középtávú Kulturális Koncepciójának megtervezéséhez nyújt megalapozott kiinduló pontot. Az összeállított javaslatcsomag a lakosságot, mint kultúra fogyasztókat kezeli, így közelítve a célt, hogy a kultúra iránti igény színvonalát a koncepcióban kijelölt stratégia képes legyen emelni.

A kidolgozott javaslatok alapján a kulturális koncepciónak építenie kell a város specifikumaira, és szoros együttműködést kell lehetővé tennie a civil szektorral. Gúta regionális kulturális központtá válása a versenyképességi szempontok figyelembe vételével érhető el, melynek alapja nem kizárólag színvonalas programok szervezése, hanem a város specifikumaira építve egyértelmű stratégia kialakítása. A tevékenységek sikeressége jelentős mértékben a marketing tevékenység sikerességében rejlik, a javaslatok kiemelt figyelmet szentelnek a kommunikációs csatornák hatékonyság javításának, a jelenkornak megfelelő információ megosztás eszközeire való áttérésnek. A javaslatok nem tartalmaznak részletes költség kalkulációt. A kulturális rendezvények megtérülési rátája a jelenlegi elgondolás szerint nullához tart, ami azt jelenti, hogy kizárólag a fogyasztói kereslet fizetőképessége dönti el, milyen programok megszervezésére van mód. A költségvetés változatlansága mellett is megvalósítható a lakossági igények magasabb szintű kielégítése.

A lakossági igényfelmérés eredménye

Az értékelemző team felmérésében arra kereste a választ, hogy mennyire elégedettek a gútai polgárok a város területén elérhető kulturális programokkal, mely területek fejlesztését javasolják, illetve hogy milyen további kulturális programokra van igényük. Az adatfelvétel szlovák és magyar nyelven történt, összesen 19 kérdést tartalmazó kérdőív segítségével. A felmérés webes támogatással, és papír alapú kérdőíves technikával lett lebonyolítva. A felmérés reprezentatívnak tekinthető, habár a válaszadók száma nem érte a város lakosságának 1%-át, a felmérésbe való bekerülés minden lakos számára egyformán elérhető volt.

A felmérés során összesen 380 értékelhető kérdőívet kaptunk. Kutatásunk benchmark jellegű volt, a későbbi lekérdezésekhez, kutatásokhoz kíván összehasonlítási alapot nyújtani. A jelentésben foglalt megállapításainkat és értékeléseinket az általános statisztikai módszerek felhasználásával alapoztuk meg.

Felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy mennyire elégedett a lakosság a városi kulturális rendezvényekkel. Első kérdés ebben a kérdéskörben, hogy a válaszadó látogatja-e a város területén megrendezett kulturális programokat. A magyar és a szlovák mintában nem tapasztalható számottevő eltérés ebben a tekintetben. A válaszadók túlnyomó többsége látogatja a város területén megrendezett kulturális programokat. A magyar nyelvű kérdőívet kitöltők 85%-a, valamint a szlovák nyelvű kérdőívet kitöltők 79%-a igennel válaszolt.

Kíváncsiak voltunk, hogy a lakosok milyen csatornákon keresztül tájékozódnak a városi kulturális programokról, illetve, hogy melyek azok a csatornák, amelyeket esetleg nem vesznek igénybe. A magyar mintában a válaszadók legnagyobb része, 76%-a a Facebook – közösségi oldalról gyűjti az információt. Egyéb internetes médiák alkalmazását szintén nagy számban (51%) jelölték, a városi televíziót a válaszadók 37%-a veszi igénybe erre a célra. A legkisebb mértékben (4%) a városi hangszórót használják a válaszadók a kulturális programokról való tájékozódásra.

A szlovák válaszadók legnagyobb része a Facebookról (67%), egyéb internetes médiákból (44%), illetve a városi televízióból (37%) tájékozódnak. A városi hangszórót igénybe vevők a szlovák mintában még kevesebben (3%) vannak.

A dokumentumban néhány konkrét javaslatot is megfogalmaztak:

Javaslat #5: A VÁROS SPECIFIKUMAINAK JOBB KIHASZNÁLÁSA A régiós versenykben a versenyképesség kulcstényezői az egyes régiók/települések specifikumai. Gúta esetében ezek a következők:
 Magyar lakosság legmagasabb aránya a szlovákiai városok közül (80%)
 Vág
 Tanyavilág
 Vízimalom – zöldövezet
 Kulturális tevékenységet folytató civil szervezetek számossága Gúta jeleskedik a hagyományápolás területén. Élő hagyománya a Pünkösdi Sortáncjárás, amelyet hagyományőrző fiatalok néptáncos csoportja évről-évre megrendez. Van magyar és szlovák néptáncegyüttese, lovas-íjász hagyományőrzői, népi kézműves mesterségek művelői. Erre építve a kulturális rendezvények sokszínűségének elérésében, illetve a város specifikumainak jobb kihasználásában a kulturális koncepciónak számításba kell vennie a civil hagyományápolókkal való szorosabb együttműködést, és ennek eredményeként közös szervezésű programokat megvalósítani. Gútán az egyedülállóan magas arányú magyarság, mint specifikum a hagyományőrző jellegű rendezvények rendszeresítésével aknázható ki. A hagyományosan megrendezett Kattancs Fesztivál egy hagyományőrző gasztro-rendezvény, amelyhez hasonló rendezvények tarkíthatnák a nyári időszak programjait. A civil szektorral együttműködve több olyan hagyományőrző szabadtéri rendezvény megvalósítható, amelyek innovatív módon szórakoztatnák az odalátogatókat (pl. hagyományos középkori vásár, komédiásokkal, gólyalábasokkal, mesterségekkel, jövendőmondóval, stb). Gútán számos civil szervezet tevékenykedik a kultúra területén. A nyári szezon rendezvényeit a velük való egyeztetés és közös tervezés alapján lehet színesebbé, és versenyképesebbé tenni. Kiemelten fontos a Vízimalom fenntartásának jogát bíró civil szervezettel való együttműködés, a Vízimalom melletti terület jobb kihasználásának céljából. Gúta egyik legfőbb és legkedveltebb specifikuma a Vágpart, Vízimalom környék érintetlen természeti szépsége a város lakott részének közvetlen közelében. Ennek ellenére majdnem teljesen kihasználatlan. Kulturális rendezvények széles skálájának nyújthat alkalmas teret.

Javaslat #6: KULTURÁLIS MARKETING JAVÍTÁSA A felmérés eredménye alapján a fogyasztók korra való tekintet nékül igen magas arányban az internetről, illetve a közösségi oldalakat használva tájékozódnak a városban tartandó eseményekről, kulturális programokról. A városi hangszórót azonban a válaszadók mindössze 4%- a jelölte meg. A városi kulturális események marketingjét ezért célszerű az elektronikus eszközök alkalmazására építeni. Az eseményeket hirdető plakátok kinyomtatásának költségét átcsoportosítva facebook hirdetésre sokkal hatékonyabban érné el a célközönséget. A kulturális rendezvények, események marketingjét a digitális kornak megfelelően az elektronikus eszközökhöz kell igazítani.
Javaslat#7: KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK INOVÁCIÓJA A városi intézmények egyre nagyobb mértékben az internetes oldalaik által, illetve a közösségi oldalakon érik el a célközönségüket. Ezt eltérő stratégiákkal, és igen eltérő eredményekkel teszik. Az alapiskolák közösségi média kommunikációja messze a legeredményesebb a városi intézményeket tekintve. Ennek okai: állandóan frissülő információ, naprakész tájékoztatás, álladóan aktív információs felület. A Kulturális Bizottság, illetve a Városi Művelődési Központ ehhez hasonló aktív kommunikációra térjen át a digitális kor igényeinek megfelelően.
Javaslat #8: SZABADTÉRI SZÍNPAD FELÁLLÍTÁSA Gúta jelenleg nem rendelkezik saját szabadtéri színpaddal. A szabadtéri színpad újfajta lehetőséget teremtene a nyári időszak alatt szervezhető rendezvények számára, ezért az értékelemző team javasolja, hogy a középtávú kulturális koncepció tartalmazza a szabadtéri színpad megépítését.
Javaslat #9: KULTÚRÁK TALÁLKOZÁSA A Gútán élő emberek egymás kultúrának megismerése fontos a közösség tudat formálása szempontjából, ezért fontos elemét kell, hogy képezze a kulturális koncepciónak. A multietnikus fesztiválok, programok, illetve a roma kultúra beintegrálása is részei ennek. A hagyományok ápolása egyaránt fontos a szlovák, a magyar és a roma közösségnek. A városi hagyományőrző rendezvények tematizálása során minden gútai közösség igényeit egyaránt figyelembe kell venni.

Gúta Város Kulturális Koncepciójának Víziója kulturális koncepció;
Gúta
Ebben a fejezetben Gúta város a kulturális értékelmézés által hozott eredmények, következtetések valamint a kulturális koncepció alapján a következő cselekvést vizionálja a következő öt évre, mint közép-rövid távú cselekvést. Két részre osztva az önkormányzat kulturális életére vonatkozó döntéshozatal vizionális cselekvését: Fő irányvonalak:
– igényességet növelni a kulturális fogyasztás terén
– Gúta váljon regionális kulturális központtá
– közösségépítést valósítson meg
– atomizálódott társadalmi csoportokat kovácsolja közösségbe
– a lokálpatriotizmus további erősítése

Részcélok:
– segítse a helyi szolgáltató szektort
– segítse a civil szektort
– támogassa a kooperációt a város és a civil szektor között
– támogassa a kooperációt a helyi privát szolgáltató szektorral

A kulturális koncepció vízió része a teljes lakosság igényeinek felmérésére épült, és ebből készült a javaslati megfogalmazásai. A vízióban fontos szerepet kell kapnia annak, hogy milyen kulturális arculatát akarjuk láttatni a városnak. A kérdőíves felmérés eredményei alapján egy mezővárosi jellegű – polgári értékrenddel bíró kulturális város lehet a legközelebbi imázs kép és kulturális arculat, amely mind a lakosság plebsz részének, mind pedig a polgári attitűdökkel rendelkező közösség igényeit kielégítenék nemzetiségtől függetlenül.
 Igyekezni kell olyan programok megteremtésére, amelyek segítenek az elkövetkező öt évben javítania látogatottsági arányokat, ez derül ki a kérdőívből.
 Oda kell figyelni arra is, hogy a szlovák közösség is megtalálja a számításait, terméseztessen az arányossági faktort betartva. Lehet olyan szlovák közéleti előadókat is hívni, akik megszólítják a magyarokat, mert a magyar közösség részéről a kérdőívben kiderült, hogy ez nem akadály a programok látogatottsága kapcsán.
 Célul kell kitűzni a jövőben, hogy esetleg a programkínálat nem mennyiségi, hanem színességének (és minőségének) tekintetében, hogyan lehetne bővíteni a kulturális rendezvények palettáját, hiszen Gúta az Alsó-Csallóköz kistérségének kultur-turisztikai központja is lehetne. Különböző programok például a vásár, vagy a Kattancs-fesztivál és a Dögös Sprint, már így is bevonzanak a régió környékéről közösségeket.
 Azzal, ha tanyavilág turizmusát, akár kulturális értelemben is segítenék, egy specifikus kulturális és turisztikai szolgáltatással, akkor olyan kulturális tőkét tudnánk felvonultatni, amely sem az érsekújvári kistérségben, sem a dunaszerdahelyi, sem pedig a komáromi kistérségben nem jellemző. Ilyen konkrét lehetőségek a tanyavilág lovas turisztikai programjainak kulturális paraszti társadalomra jellemző autentikus „mesélő esték” – stand up programok tartása a tanyavilág házi szálláshelyein, vagy a tanyasi csárdákban. Ennek infrastrukturális, illetve magánvállalkozói hátterének megszervezése is e vízió ajánlása az önkormányzat felé az elkövetkező öt évben.

Sajnos a roma lakosság külön nem definiálta önmaga program szükségleteit. Ettől függetlenül, sőt pont ezért a víziónak tartalmaznia kell azt a cél megállapítását, hogy a kulturális együttélés fontossága, valamint a kölcsönös kulturális értékek megismerése okán, igenis szükség van sajátos roma programok támogatására, beindítására. Ezt a következő öt évben fel kell térképezni, beindítani, megtalálni hozzá a felelősöket, koordinátorokat. Ha öt év múlva elér egy magasabb szintet esetlegesen egy aktivitásuk, azt be lehet (kell) integrálni a különböző folklór jellegű fesztiválok programjába.