Dél- Amerikában őshonos állat annak idején értékes bundájának és húsának köszönhetően kerül Kelet- Európába. Hamburgban és Lipcsében volt a hódpatkány-prém legnagyobb piaca. 1923-ig évente 15–20 000 bőrt hoztak az európai piacra. E század elején évenként mintegy 1,5 millió bőr került a kereskedelembe. Szerencsére azóta sokat változott az iparág és mint minden prémesállat, a nutriák esetében is szükséges lett a védelem. Az új előírásoknak köszönhetően kevésbé volt kifizetődő a tenyésztésük ezért sok példányt szabadon engedtek. Valószínűleg ennek köszönhető hogy már környékünk élővilágát is gazdagítják.
A minap került a JOJ TV által képernyőre Drahu Dobrovicsová riportja amely kedves történetet mutat be. Főszereplői az említett emlősök, a nutriák vagy hódpatkányok. Négy évvel ezelőtt hal etetés közben pillantotta meg az első példányt Gabriel Péter halgazda a komáromi holtágnál. Megkínálta egy darab kenyérrel, amit a kisállat elfogadott, azóta töretlen a barátság. Péter és felesége nap mint nap kijárnak etetni őket. A lakomázó nutriák száma azóta elérte a 21 példányt. Kedvencük a kenyér, répa, krumpli, rizs… A 4 centiméteres mellső fogaik csak addig tűnnek ijesztőnek míg a kisállat közelebb nem jön és kezecskéivel óvatosan el nem veszi a neki szánt falatot. Bármilyen messze lehetnek, amint meghallják Péter autójának hangját máris gyülekeznek. Jó a kapcsolatuk a környék horgászaival, akadnak viszont ellenségeik is. Nemrégiben különösebb indíték nélkül kilőttek 10 példányt. Péternek nagyon hiányoznak, ő ugyanis már bundájuk színéről megismeri őket és meg tudja különböztetni őket egymástól.
Riflik Zsolt a gútai madár és természetbarát egyesület vezetője elmondta, hogy buja növényzettel ellátott vízpartjaink megfelelő élőhelyet biztosítanak a nutriák számára. Testük hossza 40–45 cm. Lábujjaik jóval hosszabbak, mint kézujjaik, széles úszóhártyával vannak összekötve ezért szárazföldön kissé ügyetlenül mozognak de kitűnő úszók. 1 méter mély és 40–60 cm széles üreget ásnak maguknak a parton, amelyben az éjt, s néha a nap egy részét töltik. Félni nem kell tőlük, ugyanis az ember közelsége miatt félénkségüket majdnem teljesen elveszítették.
https://www.facebook.com/dobrovicsovatvjoj/videos/353671688550241/
Videó: Drahu Dobrovicsová TV JOJ
Fotó: SylonPhoto
