esemény

Természettudományok Napja

Június 10-én került megrendezésre az első Természettudományok Napja, Gútán a Dögös területén, a nagyréten, amelyet a Gútai Madár és Természetbarát egyesület szervezett meg, és mintegy 160 diák vett részt rajta, a város négy alapiskolájából, a magánszakközép iskolából, illetve a bakonyszombathelyi Benedek Elek Általános Iskolából.

A délelőtt folyamán 6 helyszínen volt lehetőség előadásokat hallgatni, a gyerekek érdeklődve figyelték a szakembereket. Vajlik Katalin Túzokos Környezetvédelmi Képzési Központ igazgatónője a több gyerek által már ismert Túzokost mutatta be.Az igazgatónő a gyerekeknek képeken megmutatta, hogy milyen volt a madarak, állatok természetes élőhelye a 20. század első felében, a nagy árvízig, 1965-ig. De a hallgatók megtudhattak sok érdekességet a túzokról, tollazata szürkésbarna piszkosfehér mellrésszel, és hogy annak ellenére, hogy nehéz madár, mégis tud repülni, élőhelye pedig a nagyobb gabona táblák.

 

Botanikusként Monika Sofková, Mudrochová Stanislava és Bacsa Krisztián vettek részt a természettudományok napján. Tőlük az őshonos és invazív, tehát nem őshonos növényekről hallgathattak előadást a diákok. Megtudtuk, hogy a világon kb. 10 ezer fajta fűféle van. Bacsa Krisztiántól azt is megtudtuk, a here azért jó, mert nitrogént, vagyis tápot ad a földnek, amit a többi növény fel is használ. Monika Sofková a fákat ismertette: érdekességként felhívta a figyelmünket, hogy az allergiás emberek például nem a fűzfa magjára érzékenyek, hanem a pollenekre, amelyek ráragadnak a magra. A legtöbb fa szaporodását a madarak is elősegítik, mert miután megeszik a termést, az ürülésük közben a magvak visszakerülnek a természetbe.

A gútai horgászszövetségből Horváth Péter az őshonos és nem honos halakról adott elő, örömmel nyugtázta, hogy a gyermekek közt is sok horgász van. Horváth elmondta azt is, augusztusban új „székházba” költözik a horgászszövetség, ahol kiállítás – amolyan kis múzeum – is lesz majd, ide folyamatosan várják a régi horgász felszereléseket, hogy azt megőrizhessék az utókornak.

 

Az ornitológiáról az Országos Ragadozóvédő Egyesülettől, Roman Slobodník vett részt a természettudományok napján, Riflik Zsolttal közösen elmondták, miért fontos meggyűrűzni a madarakat, a gyűrű tulajdonképpen olyan, mint az rendszámtábla, sok információt lehet megtudni a madarakról ez alapján, hiszen a meggyűrűzött madarakat egy adatbázisban vezetik. A gyűrűzést meg is mutatták, ornitológiai hálóval madarakat fogtak be és meggyűrűzték őket. A nap folyamán több mint 30 madárfajt fedeztek fel a gútai dögös területén a gyermekek.

A poszméhekről Peter Sima adott elő. A gyerekek mikroszkóppal megnézhették, hogy a méheknek 5 szeme van, mert azt szabad szemmel nem nagyon látni, megtudtuk, a királynő és a dolgozók a hátsó lábukkal szedik a virágport, és a herék nem csípnek, csak a királynő és a dolgozók veszélyesek. Egy poszméh 1 évig él, télre hibernálják magukat, hogy át tudjanak telelni.

 

Fűri Gábor a természetfotózásról adott elő, több képet is bemutatott a gyerekeknek, és elmesélte a történetüket, például, hogy van olyan képe, amire 3 évig kellett várnia. Bemutatta, hogyan álcázza magát, mikor a természetbe megy fényképezni, megmutatta a ruhákat, illetve egy sátrat, amivel még inkább láthatatlanná teszi magát a természetben.

A résztvevő gyerekek gazdag ismerettel és szép élménnyel térhettek haza.

vncs





To Top