Sport

Lövészverseny Gútán!

Igen, kérem! Ilyen is van kis városunkban. Sőt, Tóth Gézának, a „Túzok“ névre hallgató helyi vadásztársaság első emberének nem titkolt célja, hogy a jövőben ez az egyébként nem éppen hétköznapi és szó szoros értelemben vett sportág nagyobb figyelemnek és érdeklődésnek örvendjen Gútán.

Valójában már a hetvenes években Gondán is rendeztek hasonló megmérettetéseket. Ugyan a mainál még kicsit kezdetlegesebb formában, ám nem kevesebb lelkesedéssel. Ez pedig azt jelenti, hogy egy közel ötven éves hagyományról beszélünk, ami valóban figyelemre méltó.

 

 

Ma már évi háromszor is rendeznek Gútán versenyeket. Kétszer a nyár folyamán, egy alkalommal pedig ősszel. A szezon első kihívására hagyomány szerint júniusban kerül sor. Ez azonban házi verseny formájában zajlik, közös szervezésben az ifjúságfalvai „Fácán“ névre keresztelt vadászegyesülettel. Ilyenkor általában nem fogadnak látogatókat. Ezzel szemben a júliusi és szeptemberi versenyek már nyilvánosak, tehát bárki, akit érdekel az ilyen jellegű kikapcsolódás, bátran kilátogathat a helyszínre, mely szokás szerint a csergői vadászház és környéke.

 

 

Legutóbb szeptember 17-én (vasárnap) tartottak nyilvános lövészversenyt. A szervezők reggel nyolc órától várták az érdeklődőket, akik dacolva a kedvezőtlen időjárási feltételekkel, egész szép számban jelentek meg odakint. Azok, akik végül így tettek, sem éhen, sem szomjan nem maradtak. A szervezők ugyanis meleg ételt és üdítőt is biztosítottak a kilátogatók számára. Kétféle vadgulyás (őz és vaddisznó) és számtalan ital közül lehetett választani.

 

 

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan is zajlik egy ilyen verseny a gyakorlatban, szintén Tóth Géza válaszolt. A Túzok Vadásztársaság elnöke mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy csakis olyan személyek nevezhetnek egy ilyen megmérettetésre, akik egyaránt rendelkeznek fegyvertartási és vadászengedéllyel. Abba is beavatott minket, hogy a küzdelem első körében a lövészek körülbelül negyven méteres távolságból lőnek mozgó célpontra, ún. repülő tercsekre (vagy bennfentes nyelven „galambokra“), személyenként ötször tíz, azaz ötven alkalommal.  A következő fordulóba értelemszerűen csak a legjobb találati arányt elérők jutnak tovább, ők pedig már egészen addig küzdenek, míg végül csak az öt legpontosabban célzó marad talpon, akik díjazásban részesülnek. Az első öt helyezett egy-egy emlékkupával és a helyezésének megfelelő pénzdíjjal is gazdagodik.

Noha az ilyen jellegű sportnak is megvan a maga állandó közönsége – még itt, városunkban is – , népszerűsége mégsem ér fel a futball vagy épp a küzdősportokéhoz. Pedig a sportlövészet is rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, ami egy egészen sajátos hangulatot kölcsönöz neki. Tóth Géza szerint ez leginkább a vadászattal szembeni sztereotípiákra, s az ebből fakadó ellenérzésekre vezethető vissza. Egyebek közt emiatt tartotta fontosnak megjegyezni, hogy a vadászat minden látszat ellenére nem az állatok leöléséről szól, hanem a természetes ökoszisztéma egyensúlyban tartásáról. Végezetül pedig azt is hozzátette, nagy reményeket fűz hozzá, hogy idővel egyre nagyobb közönséget vonzanak majd ezen rendezvények. Mi is ebben bízunk, és ezúton is sok sikert kívánunk hozzá!

(Fotók: Szépe Marek)

'Fel a tetejéhez' gomb