„Nagyon kedves embereket ismertem meg a Rednex zenekar tagjaiban” – a gútai tanárnő és a sztárzenekar esete

Nyári munkára jelentkezett, egyszer csak a 90-es évek sztáregyüttese mellett találta magát Jóba Mónika, aki kizárólag a Gútai Újságnak mesélt hihetetlen élményeiről.

Nyelvtudás mindig kincs, ezt régóta tudjuk és ez most igazán bebizonyosodott Jóba Mónika személyében, aki a komáromi Selye János gimnázium szlovák-tanára, illetve profi tolmács és, aki olyan kiváltságos és szerencsés helyzetben került, hogy ő kalauzolta a 90-es évek sztár együttese, a Rednex tagjait, akik a 41. Gútai Vásár és Búcsú fellépői voltak.

Láttam, hogy embereket keres a VMK a vásár idejére és jelentkeztem, hátha tudok segíteni nekik, a városnak, de ekkor még fogalmam sem volt róla, hogy mi is lesz a feladatom. Amikor Mayer János és Halász Anita tudatták velem, hogy a Rednex tolmácsa, segítője kéne, hogy legyek nagyon meglepődtem, de izgatott is voltam

– emlékezett vissza nem mindennapi története kezdetére a szakember, aki elárulta a Gútai Újságnak, hogy nem igazán ismerte az együttest, nem rajongott a zenéjükért.

Csak arra emlékeztem, hogy nagyon slampos, már csaknem igénytelen volt az öltözködési stílusuk, a megjelenésük. Emiatt talán kicsit előítéletes is voltam velük

– vallotta be Mónika, aki éppen emiatt kellemes csalódott a társaság tagjaiban.

Nagyon kedves embereket ismertem meg a Rednex zenekar tagjaiban. Rendkívül közvetlen, segítőkész és földön járó személyek. Ha bármit kérdeztem, kértem tőlük mindig készségesek, türelmesek voltak

– osztotta meg lapunkkal a gútai tolmács, aki abba is beavatott minket, hogy van olyan a tagok között, aki öt nyelven is beszél, illetve alapból soknemzetiségű a társaság. Az énekesnő Nika Karch szlovák, Spade német, Cash, azaz Uwe Grunert svéd, és Moe Lester the Limp (Varga Duro) pedig szlovákiai magyar gyökerű.

Igazi bábeli zűrzavar keveredett egy-egy beszélgetésből, elkezdtünk egy mondatot szlovákul, folytattuk németül és befejeztünk angolul, de mindig mindent megértettünk, amit a másik tudatni, közölni akart

– mondta Mónika, akitől megtudtuk, hogy teljesen hétköznapi emberek módjára, minden sztár allűrtől mentesen viselkedtek a banda tagjai.

Azt is megtapasztalhattam, hogy igazi profik, hiszen mikor a színpadra léptek átszellemültek, a szó legjobb értelmében megőrültek és a közönségüket is megőrjítették. Hatalmas bulit csaptak és imádták őket

– árulta el a tolmács, aki azt is látta, hogy a fellépésük után is hihetetlenül közvetlenek voltak a tagok.

Az egyik egy szál alsónadrágban és egy pár cipőbenkijött az öltözőből és így fotózkodott a rajongókkal, nem igazán zavartatta magát. Nekem ez különösen vicces, megmosolyogtató volt, mert ő az, aki öt nyelven beszél

– fejtette ki nevetés közben Móni, aki nagyon hálás a lehetőségért, hogy ilyen munka és szerepkörben is kipróbálhatta magát.

Jó érzés volt kicsit kilépni a megszokott komfortzónámból és megtapasztalni ilyen történéseket. Érdekes volt, hogy az eddigi munkáimhoz képest nem egy előre megírt forgatókönyv szerint kellett tevékenykednem, csak azt tudtam, hogy mikor és hol kell találkoznom a zenekar tagjaival, onnantól pedig majd alakulnak a dolgok. Tanárként is mindig emberek, fiatalok vettek körbe és mindig is nyitott voltam az új dolgokra, azt hiszem ezért is éreztem jól magam ebben a szerepkörben is. Mindennél jobb érzés volt, hogy a búcsúzáskor, amikor visszaindultak a hoteljükbe és az egyikük megölelt és megköszönte, hogy én voltam az angyalkájuk, akik végig kísérte őket és vigyázott rájuk

– zárta szavait Jóba Mónika.