Interjú

Ľubomír Augustín: A Vízimalom Társulás lelkiismeretes gazdája a Hajómalomnak

A gútai Vízimalom Társaság facebook oldalán július 12-én jelent meg a felhívás, miszerint országos nyilvános gyűjtést szerveznek, s az így befolyt összegből szeretnék visszaállítani a hajómalom kerekét, amelyet már előzetesen, baleset megelőzés céljából eltávolítottak. Lassan kezdenek szállingózni az első adományok, egyre több ember értesül az összefogásról. Gúta Város önkormányzata is tárgyalt az esetleges segítségnyújtás mikéntjéről, azonban sokak meglepetésére a városvezetés és egyes képviselők inkább kritizálni kezdték a társaságot, ezt követően a szociális hálón egymásnak ellentmondó információk sora látta meg a napvilágot, ezért a gútaiújság.sk megkereste a Vízimalom polgári társulás elnökét, Ľubomír Augustínt, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.
Exkluzív interjúnk következik.

A hajómalom Komáromban (foto: L. Gráfel)

GUJ: Bemutatná a Vízimalom társulást? (Spolok Vodný Mlyn Kolárovo)

LA: Természetesen, elsősorban nagyon köszönöm a megkeresést és a lehetőséget, hogyeloszlathatjuk a rólunk keringő igazságtalan pletykákat. A Vízimalom Társaságnak 8 tagja van, ebből 5 gútai és három- magamat is beleértve- nem gútai tagunk van. A társaság alapszabályzatában lefektetett küldetése a Hajómalom Nemzeti Kulturális Műemlék gondozása, a hozzátartozó idegenforgalmi terület és a vízimolnárság múzeumának üzemeltetése, a népi hagyományok ápolása, kulturális és sportrendezvények szervezése, népszokások és népi mesterségek felélénkítése, a természetvédelem, az agroturisztika fellendítéséhez szükséges feltételek megteremtése, a lokális technikai és kulturális műemlékek felújításához szükséges emberek és anyagi eszközök felkutatása. Ezzel összhangban hirdettünk nyilvános gyűjtést is.

Ľubomír Augustín – a Vízimalom polgári társulás elnöke (foto: gútaiújság.sk)

GUJ:Milyen anyagi eszközökre tudnak még szert tenni ?

LA: Az alapszabályzat szerint melléktevékenységként kisvállalkozói tevékenységet is végzünk, aminek a hasznát kötelezően a küldetésünk szerinti tevékenységekre szabad csakis elkölteni, szóval ezt ne úgy tessék elképzelni, mint egy céget, a mi célunk nem a profit, a tagjaink ingyen és lokálpatriotizmusból végzik a munkájukat, sőt a sajátjukból adnak sokszor a közösbe. Két olyan funkció van nálunk amiért egy szerény-a befektetett munkához és időhöz képest azt kell mondanom, hogy szimbolikus fizetés jár, ezek a múzeum mindennapi üzemeltetéséért felelős, és a gondnoki feladatokat ellátó személy tiszteletdíja.

(foto: gútaiújság.sk)

GUJ: Röviden elmesélné a malom és a társaság történetét?

LA: Röviden, ezt a malmot az 1980-as években egy dunaradványi hajómalom mintájára a komáromi hajógyárban készítették, tehát egy replikáról van szó. 1990-ben került Gúta város tulajdonába, aztán 1995-ben a Šáli Iván vezette Alsó Csallóközi Természetvédők Szövetsége 1,- Szlovák Koronáért megvásárolta, ez a társaság Iván halálával működésképtelenné vált, ezért egy új alapszabályzatot és egy névváltoztatást kérvényeztünk a belügyminisztériumnál, melyet aztán jóvá is hagytak és ez szerint működünk azóta is.

A hajómalom Komáromban (foto: L. Gráfel)

GUJ: És mi van pontosan a területtel?

LA: Ami a területet illeti, azt kell először elmondani, hogy nem volt vagyonjogilag rendezve a helyzete, s amíg a több évtizedes eljárás folyt, valójában a mi pozíciónk sokkal jobb volt, mint a mostani, mert legalább volt egy hosszútávú bérleti szerződésünk a Szlovák Földalappal. Amint a ROEP véget ért, a terület hivatalosan a Gútai Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonába került, a bérleti szerződésünk ezzel megszűnt. Tudtuk, hogy a Városnak szándékában állt a Szövetkezettel ezt a területet elcserélni, természetesen mi is azonnal jeleztük, többszörösen, írásban az igényünket, a szándékainkat és kaptunk is egy ígéretet, hogy számíthatunk egy új, hosszú távú bérbeadásra, azonban sajnos ez azóta sem történt meg, ahogy a terület cseréje sem, így mi két szék közé esve, pályázati lehetőségektől elvágva, az időközben Iván által felépített építmények helyzetének rendezési lehetőségétől megfosztva várakozunk a Város és a Szövetkezet egyezségére. Kicsit kezd néha olyan érzésem lenni, mintha azt sugallná ez a hozzáállás, hogy:“OK, itt voltatok 30 évig, de most már nincs rátok szükség, el lehet menni“. Ez nélkül nem tudunk semmilyen fejlesztést sem végezni a területen, csak karbantartást végzünk. Pedig nekünk volna koncepciónk, nem úgy mint a városnak, akinek tudtom szerint a területrendezési terveiben ide egy Aquaparkot szánnak. Szerintünk pedig tanösvényeket, zöld beruházásokat, népi hagyományokat bemutató fejlesztéseket kéne itt
eszközölni. Nagy szerencse, hogy sikerült elérni, azt, hogy a terület európai jelentőségű státuszt és másodfokú védettségi szintet kapjon.

Kérvény a szövetkezet felé – (foto: gútaiújság.sk)

GUJ: Megjelentek olyan vélemények, hogy nem voltak jó gazdái a malomnak.

LA:Teljes mértékben vissza kell utasítanom ezeket a vádakat, a társulásunk az alapszabályzatunkban lefektetett módon törődik a malommal. Gondolom azt senki sem tudja, hogy a jelenlegi malomkerék gyűjtési akciónk egy tíz éves, tervezett felújítási akcióterv végső fázisa. A Műemlékvédelmi Hivataltól még 2010-ben kérvényezte Šáli Iván a főbb elemek rekonstrukcióját, amit azonban már nem tudott sajnos életében befejezni. Mi ezt a jóváhagyást 2014-ben újra kikértük és a munkát pedig folytattuk.
Eddig sikerült kicserélni a tetőt, felújítani a feljáró hidat, kicseréltük a padlózatot, az oldalsó elemeket és a védőkorlátot, a kenés, impregnálás, olajozás, festési munkákat pedig szezononként, becsülettel elvégeztük, a revíziókról és az engedélyekről már nem is beszélve. Nem tudom emlékszik-e rá de 2013-ban már egyszer rekonstruáltuk a kereket is, de sajnos kint van a szabadban, vízben van, leamortizálódik ennyi idő alatt, ez elkerülhetetlen természetesen. A mostani tervek szerint már egy vas tengelyt kap majd a kerék és elő lesz készítve egy motor beszerelésére és egy következő fázisban forgathatóvá volna téve majd.

Ľubomír Augustín – a Vízimalom polgári társulás elnöke (foto: gútaiújság.sk)


GUJ:Ezt igazán jó hallani. Mit lehet tudni a gyűjtésről és a költségvetésről?

LA: Elsősorban szeretném leszögezni, hogy a felhívásunk nem egy segélykiáltás. Azt hallottam, volt aki úgy értelmezte, hogy a társaságunk becsődölt, nem tud hová mozdulni, kész, végünk, ezért gyűjtünk és sakk-matt. Természetesen erről szó sincs, ez teljesen normális dolog, hogy egy közkincs renoválásánál nyilvános gyűjtést szerveznek, főleg a civil szférában. Mi is úgy gondoltunk, hogy 2020-ban a közösségi finanszírozás fénykorát éli és hiba volna nem kihasználni az ebben rejlő potenciált.
Azt mondtuk magunknak, próbáljuk meg, aki hozzájárul, megköszönjük és a többit mi finanszírozzuk, ahogyan eddig is. Legrosszabb esetben csak jövőre készül el az új kerék, de ezt sem tartanánk tragikusnak. A nyilvános gyűjtés az év végéig tart, országos hatállyal kérvényeztük. Teljesen
transzparens az egész folyamat, úgy a bevételek, mint a kiadások. Elsőként a Gútai Malom Rt. jelentkezett, lassan de biztosan össze fog jönni a célösszeg, ami valamivel több mint 23 000 euró. Ebből a szétszerelés kb. 1500, az acél anyag 1600, faanyag 6200.A szállítás, kellékek, kezelőanyagok
és fogyóeszközök nagyjából 4000, és a munkadíj 10200 eurót tesz ki.

GUJ: A társulás költségvetése nyilván nem egy publikus dolog, de talán segítene a bizalom növelésében, és ha már úgy is említette, nem mondana erről is valamit legalább nagyvonalakban?

LA: A bizalomhoz csak annyit,hogy társulásunk 30 éve dolgozik és létezik itt ugyanezen a helyen, azt gondolom ennél jobb alap nem kell, azonban nem zárkózom el. Tessék. A malomnak tavaly 13000 látogatója volt, a belépő 2EUR, gyerekek, diákok és nyugdíjasok számára 1EUR. A malomkocsmából
havi 500EUR-ra számíthatunk a jövőben. A múltban itt sajnos csúnyán megrövidítettek minket, de az új üzemeltetővel nagyon elégedettek vagyunk. Kiadásaink a malom múzeum üzemeltetése, a karbantartói munkák, a víz, villany, szennyvíz, és a kisebb szerelések, fejlesztések. A matekot mindenki maga elvégezheti.

GUJ: Felmerült az önkormányzati ülésen egy olyan vélemény, hogy talán a városnak be kéne szállnia az üzemeltetésbe, sőt van aki szerint egyenesen vissza kéne venni azt. Mi a véleménye erről?

LA: A malom a Vízimalom Polgári Társulás tulajdona. Egy erős Brand lett az évek alatt, ezt a brandet mi építettük ki. A küldetésünk a malmot rendben tartani, fejleszteni, óvni, gondozni. Az eladását az alapszabályzat nem is engedné. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan készek vagyunk tárgyalni bármikor, de hozzáteszem ilyen ötlettel még nem keresett bennünket senki, azonban nekünk ott is a malom érdekeit fog kelleni szem előtt tartani és védeni. Mert gondoljunk csak bele teoretikusan, mi van ha sok év múlva más lesz a városvezetés? Mi lesz, ha olyan emberek kerülnek oda akik esetleg magántulajdonba ügyeskednék a műemlékünket? Ez egy reális veszély, sok felé történnek hasonló dolgok. Ezért nekem az a véleményem, hogy a malom a civil szféra, azaz a gútai emberek kezében van a legjobb helyen, ideális esetben természetesen az önkormányzat támogatásával.

GUJ: Köszönjük szépen az őszinte beszélgetést.

LA: Ez csak természetes, kérem aki teheti támogassa a nyilvános gyűjtésünket az SK17 0900 0000 0051 7052 0095 transzparens számlaszámon. Köszönöm szépen.

'Fel a tetejéhez' gomb