Interjú

Bürokrácia és szándékosság, avagy egy vállalkozó ellehetetlenítése

A bürokrácia és a jog útvesztői sokszor egy hétköznapi ember számára érthetetlenek, sokan ki is használják ezt, leginkább a „papírozás” körül lehetnek spekulációk. Azt már valószínűleg többen is tapasztalhatták, hogy a kataszteri hivatalban intézkedni, ugyanakkor az építkezések engedélyeztetése, nem egyszerű feladat. Az is bizonyára megesett már, hogy a kataszteri hivatalban fellelhető rajzok, térképek nem fedik teljesen a valóságot, „az én rajzom más, mint a hivatalé”. Kérdés az, mikor, kinek van igaza, ki segít az állampolgároknak megvédeni a tulajdonát?

Gúta kisváros, mindenki ismer mindenkit. Egymás problémáját is sokan ismerik. Előfordul olyan is, mikor a polgárok segítséget kérnek a város polgármesterétől, vagy a városi hivataltól, illetve annak valamelyik szakosztályától. És mivel rendes adó fizető állampolgárokról van szó, el is várják a segítséget. De mi van akkor, ha ez mégsem érkezik meg?

Volt egy kocsma Gútán, a Béke utcán, a Skopi kocsma, melyet tulajdonosa Mrska Mihály 2012 és 2017 októbere között üzemeltetett. Az éveken át békésen működő vendéglátóhelyet azonban egy szomszédsági nézeteltérés, vagy rosszindulat miatt be kellett zárnia a tulajdonosnak.

 

Már az is feltűnő, hogy egy 11 áras parcellának három tulajdonosa van, egy bejárattal, ebből az egyik nem is él Gútán, az Angliában dolgozó úr házát ráadásul jogtalanul le is bontották, a beleegyezése nélkül, erről még rendőrségi jegyzőkönyv is készült. A terület másik, legnagyobb része nemrég került magánkézbe, addig egy ingatlan iroda tulajdona volt, a harmadik részen van az említett kocsma. A kocsma és annak tulajdonosa kerültek erősen hátrányos helyzetbe, mikor is a WORLD REALITY s.r.o. önkényesen intézkedett az Angliában élő úr házának lebontásáról.

A történet bonyolult. Az engedély nélkül lebontott ház a kocsma hátsó falához volt hozzáépítve, a bontás során a kocsma épülete megsérült, veszélyes állapotba került, ráadásul megsérült a szennyvizet elvezető cső is. „Jelenleg nem támaszkodik a falam semmin, és az elvezető cső is sérült, ezt be is jelentették nekem, és mivel a jogszabályok megengedik, hogy kijavítsam a hibát, neki is álltam a munkálatoknak. De kihívták a szomszédok rám a rendőrséget, hogy én az ő földjükön vagyok és hagyjam abba a munkát. A rendőr felvilágosította őket, hogy csak akkor kényszeríthet a munka abba hagyására, ha feljelentenek, bementünk a rendőrségre, de feljelentés nem történt. Viszont a rendőr felhívta a figyelmemet, hogy jobb lesz, ha nem folytatom a karban tartást, mert az ingatlanirodás hölgynek van igaza. Az ingatlanos nő meg is mondta nekem, el fog engem lehetetleníteni, tönkre tesz, hogy végül potom áron adjam el neki a házat.

Jelenleg az a helyzet, hogy nem tudok bemenni a házamba, a lépcsőmre rátettek egy 2 méteres hálót, ezt már az új szomszédok, és ki vagyok zárva, kimegyek a lépcső pihenőjére, és látom mások udvarát, de egy métert nem tudok lépni, miközben az eredeti adás-vételiszerződés szerint nekem van 55 négyzetméterem, sőt a kapu is az enyém volt. Gondolkodok rajta, hogy keresek egy ügyvédet és a magam igaza miatt be kell valakit perelnem, mert itt a hivatalok azt csinálnak, amit akarnak, és van egy emberük, aki a gyakorlatban tönkreteszi az embereket. Volt egy másik érdekes eset is, kerítést akartak építeni a két ház közé. Kijött az építési osztály hivatalnoknője, kérdeztem tőle, tudja-e hol akarnak betonkerítést építeni, az én földemen és a Sztojka úrén. Erre azt a választ kaptam, hogy: szél ellen nem lehet vizelni.”

 

Mrska úrtól megtudtuk, hogy a kataszter elvégzett egy kivizsgálást, a hivatal a várost szólította meg, ők hogyan tudják, hogyan vannak a házak a Béke utca 32-es házszám alatt. „Persze ők összejátszanak, egymást leigazolták, hogy az a ház nincs is, amelyet lebontottak, pedig fényképek is vannak róla, hogy ott állt a kocsma mögött. 2001-ben volt egy kimérés csinálva, 2011-ben még egy, amikor megvettem a kocsmát 2012-ben, ez volt az aktuális, és 2018-ban készült még egy, mind a három kimérés más. Most 2018-ban a kataszter azt mondta, visszaállunk a 2001-es állapotokhoz, mivel a 2011-es iratot nem találjuk, de a legújabb 2018-as változat a kettő előzőnek az egyvelege. Tisztán látni a kataszteri rajzokon a különbségeket, a 2001-esen egy egyenes vonal van, a 2011- esen le volt szűkítve előrefelé a kocsmához tartozó telekrész, a 2018-as rajzon hátul meghagyták a keskenyebb részt és elöl még szűkítettek a kapunál a telekrészből.”

Kíváncsiak voltunk, hogy földmérő nem próbálta-e meg kimérni a tervrajzokon szereplő telekrészeket. Mrska Mihály elmondta: „Kihívtam egy másik geodétát – mivel az a hölgy, aki a 2001-es és 2011-es rajzokat készítette valamiért nem akart velem együttműködni, hiába kerestem telefonon, levelet is küldtem neki, de át sem vette – mérje ki nekem, ami az enyém, a kataszteri állás szerint. De ő nem azt csinálta meg, amit kértem, máshogy mérte ki, azt mondta, majd a szomszéd és én is aláírom. De a szomszédnak mi köze az enyémhez? Magyarán azt akarták velem aláíratni, hogy én nekik adom a földemet, de ez ugye nem történt meg. Sőt, a geodéta egy üzenetet is küldött nekem, hogy bíróságra fog engem adni, mert nem akartam kifizetni, a „hamis munkáját” elmondtam neki, látom, hogyan akar engem átverni. Azt gondolom, ha jogi útra akarja fordítani, lehet az ő engedélyét is elvennék, mert ő nem úgy mérte ki a földet, ahogy azt kell. Ez egy nagyon csúnya ügy, benne van több ember, benne van a főépítész, a kataszter, több geodéta, az ingatlan iroda pedig gyakorlatban is terrorizál. Az új tulajdonos pedig kihúzott egy hálót, ahol szerinte a telekhatár van, így nem tudok sehova menni, kimegyek az oldalsó ajtón és nem tudom használni a lépcsőmet. Beszéltem egy ügyvéddel, aki azt mondta, létezik olyan, hogy szolgalmi jog (vecné bremeno), tehát jogod van áthaladni azon a területen, amin eljutsz a saját házadhoz, és jogod van használni a szennygödröt, mert az nem lehetséges, hogy egy 50 éves épület hirtelen használhatatlanná váljon és nincs meg az addig létező infrastruktúrája, de még a kapun se tud bemenni. Az a szerencsém, hogy két bejáratom van, így legalább az elsőt tudom használni, bár az oldalsó bejárat volt az öregebb.”

Megkérdeztük, hogy a 2012-es adás-vételiszerződésben mi szerepel, hány négyzetméter telekrész tartozik a kocsmához.

„A 2001-es kimérésben el kellett hagynom a szomszéd nénitől 65 centimétert, ami 15 méteren körülbelül 10 négyzetméter, a 2011-es kimérésben ezt az 50 éves épületet új építésű háznak írták be, kapott egy új címet, Mierová 32/B, tehát a 3 épület közül, ami a legrégibb megkapta azt a státuszt, hogy ez a legújabb. A szerződésben és a kimérésben az új rajz szerint, azért kaptam meg én több részt a másik oldalon, mert az új házaknál a szomszédtól csak 40 centimétert kell elhagyni, nem 65-öt, ezt lopták most el tőlem, oda visszamértek az udvaromból meg levágták. Amikor megvettem a házat a kataszter is úgy tudta, hogy a kocsma a Mierová 32/B, a mellette lévő a 32/A, és amit lebontottak jogtalanul az a 32. Az én házam 1967-ben épült, a jelenleg is álló másik ház, illetve, a lebontott épület fiatalabbak voltak. Szórakoznak papírilag, ez valamikor egy telek volt, az én szerződésemben a 32/B szerepel, a szerződést pedig a város főépítésze írta, gondoltam, akkor tényleg úgy is van, de jelenleg nem létezik mégsem a 32/B. A főépítész nagylelkűen felajánlotta, hogy minden iratot elintéz a komáromi kataszterben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési javaslattól kezdve (návrh na vklad), hogy az ingatlan a nevemre kerüljön. A komáromi kataszter figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy sem a szerződésben szereplő cím a Mierová 32/B, sem a kataszteri állás, a tulajdonlaphoz hozzácsatolt rajz nem egyezik a kataszter akkor aktuális állásával. Kötelességük lett volna a szerződést érvényteleníteni, és erről levélben értesíteni, az eladó felet és a vásárlót is, hogy amíg a rajzok és a címek nincsenek összhangban a kataszteri bejegyzéssel, addig az ingatlan nem eladható. Azt gondolom, ezekből a kataszteri mulasztásokból tisztán kivehető, hogy a gútai hivatal főépítészének érdeke fűződött ahhoz, hogy a komáromi kataszter simán átírja a nevemre az ingatlant.”

Szerettük volna megtudni, miért éppen ezt a házat vásárolta meg Mrska úr 2012-ben, a válasz elég egyértelmű volt, mert kocsmát akart üzemeltetni, ehhez pedig már megvoltak az engedélyek, beleegyezések a szomszédoktól, hogy a vendéglátó ipari egység itt működhet. Az épületben korábban is kocsma működött, olyan volt a belső kialakítása is, ő csak néhány pultot, berendezést vásárolt és kifestetett. Mrska Mihálynak tehát a kocsma nyújtotta a bevételi forrását. „2012-től 2017. október elsejéig működtettem én a kocsmát, akkor kellett becsuknom, ezzel meg is szűnt a bevételem, januárban adtam vissza a vállalkozásomat. Sajnos hamarabb nem léphettem meg, mert szerződéseim voltak, italbeszállítóval, játékgépes céggel, és ha korábban adtam volna vissza a vállalkozást, az érvényben lévő szerződések értelmében még büntetéseket is fizettem volna. Nem mondom, hogy milliomos lettem volna belőle, de szépen megéltünk a bevételekből. Magánvállalkozóként azon igyekeztem, hogy jól működjön a kocsma.”

„Az egész ingatlan ára, amelyet az ingatlan ügynökség birtokolt egy árverésen 35 ezer euróról indult, de mivel nincs külön bejárata egészen 10 ezer euróig zuhant, és el is kelt. Az egész hivatali ’játék’ erről szól, rajzokkal, kimérésekkel föl és leértékelik az ingatlanokat. Mikor én vásároltam, az én javamra szólt a rajz (kapu, emésztőgödör /sachta/), így a másik ház értékét csökkentették, hiszen 35 ezerről 10 ezerre zuhant vissza az ára, most pedig az én ingatlanom ára csökkent, mégpedig a kataszteri és a városi hivatal összejátszásával.

Arra a kérdésünkre, hogy mire számít és kitől vár segítséget, Mrska úr azt mondta: „Én megkérném a város vezetőségét, polgármesterét, hogy intézkedjenek, valami megegyezés szülessen. Szomorúnak tartom, hogy ekkora slamasztikába kerültem a városi hivatalnak köszönhetően, mivel a polgári törvények lehetővé tették volna az ügyem orvoslását.  Kommunikációval sok minden megoldható lenne. A törvények azt írják, hogy ha gondok vannak, a főépítész a szomszédokat megegyezésre buzdítsa, azt mondta, ő ezt vállalná is, ha nem lenne köztünk háború, mondtam neki, a háborúban mind a két félnek vannak veszteségei, de itt csak engem ütnek-vernek, én nem támadok, ez nem háború, ez terrorizmus.

Kértem segítséget a polgármester úrtól, írtam neki levelet, de azt mondta a személyes találkozónkon, hogy nem kapta meg őket. Idén januárban találkoztam a polgármester úrral, minden elmondtam neki, megmutattam az összes papíromat is, azt ígérte utána jár a dolognak, és intézkedik, de ez nem történt meg, megmutattam neki azt is, hova akarnak kerítést tenni. A két ház között van 1,60 méter, oda akartak betonkerítést építeni, ott már autó nem tud elmenni. Azt mondta a polgármester, sosem írja alá az engedélyt, de két hét múlva mégis aláírta, csak azért nem készülhetett el, mert írtam egy hivatalos levelet, hogy nem engedélyezem. Ez a levél úgy látszik eljutott hozzá, de szerintem a többi is.”

A történetnek nincs vége, egy ember vállalkozása tönkrement és álmai szertefoszlottak. Sajnos Mrska Misi megtapasztalta, a rossz szomszédság török átok, de a törvények szerint igenis joga van használni a szennygödröt. Miért gondolják néhányan, hogy nekik mindent szabad, miközben másoknak semmit? Ki segít a jogtalanul megrövidített vállalkozónak, embernek? Mikor lesznek a hivatalokban rendben az iratok, papírok? Kérdés rengeteg van, válaszok, egyelőre, nincsenek.

'Fel a tetejéhez' gomb