Egy város két ország címmel mutatták be Koltay Gábor Magyar Örökség díjas filmrendező és színházigazgató filmjét, mely a Felvidék visszacsatolásának 80. évfordulójára készült. Az alkotás a millennium évétől a második világháborúig vizsgálja azon eseményeket, melyek egy igazán különleges várossá teszik a Duna jobb és bal partján fekvő Komáromot.
A film kezdetén megtudhatjuk, hogy az a Komárom, amit ma ismerünk, több település összevonásával 1896-ban keletkezett. A “boldog békeidők” Komáromában keletkezett azon épületek többsége is, amelyek ma is meghatározzák a város képét, természetesen, a város szakrális építményeit leszámítva. Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója úgy fogalmazott: “A két településből egy településsé váló város egy közösen lüktető, egymás nélkül élni nem tudó város lesz.” Hangsúlyozta azt is, hogy míg az északi városrészben a kultúra összpontosult, addig a déliben kialakulhatott az ipar és az ezzel járó munkalehetőségek.
Ezután a két városrész történelmét olyan elismert történészek veszik górcső alá, mint a fentebb már említett Számadó Emese valamint Mácza Mihály, Popély Gyula, Szarka László és Vanya Péter.
Később szó esik a trianoni döntés körülményeiről, amit nem volt, aki tartósnak hitt volna, és az azt követő bámulatos, Alapy Gáspárnak köszönhető dél-komáromi fejlődésről is. Alapy Gáspár 1922-től helyettes, majd 1928-tól a város kinevezett polgármestere volt a városnak. Dél-Komárom a nevével fémjelzett szellemi-lelki-fizikai építkezés során hétutcás településből 53 utcás virágzó kisvárossá vált. Később, 1939. július 15-től népszerűségének köszönhetően az újraegyesített Komárom polgármestere lett.
Stubendek László mérnök, Észak-Komárom előző polgármestere, – aki a két városért kifejtett munkája elismeréséül Pro Urbe Komárom díjban is részesült- egyedi módon emlékezett meg Alapy Gáspárról, és akit elmondása szerint ma “újkori szentként” kéne tisztelnünk.
Komárom a két világháború között is a magyarság egyik bástyája maradt. Majd 1938. november 2-án az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. A magyar honvédség november 6-án vonult be a városba. Az ünneplő tömeg és a magyar kormány a városháza előtti Klapka György téren fogadta a csapatai élén bevonuló Horthy Miklós kormányzót. Nem sokkal később, 1939. július 15-én a két Komáromot újraegyesítették. Ennek emlékét a Szent András bazilika egyik festett üvegablaka még ma is őrzi.- tudtuk meg szintén a filmből.
A második világháború minden borzalma kétszeresen érintette a várost. Ennek áldozata lett a Komáromi mártír polgármester, Alapy Gáspár is. Alapy ellentmondott mindenféle antiszemita megnyilvánulásnak, a nácizmus térhódítása és propagandája érzékenyen érintette. Az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester volt, aki felemelte szavát a zsidótörvények és a deportálások ellen. 1944. október 17-én ‘zsidópártolás’ vádjával a nyilasok letartóztatták, Dachauba hurcolták, ahol mint a 136708-as számú fogoly, 65 éves korában mártírhalált halt 1945. február 5-én. Emlékének 2018. decemberében állítottak szobrot az Európa-udvarban.
A film történelmi eseményei a front átvonultával értek véget, mikor Észak- Komárom újra csehszlovák uralom alá került. Az alkotásban továbbá megszólaltak észak- és dél- komáromi közéleti szereplők bemutatva például a hitközösségek és a kulturális egyesületek történetét.
A film- melyet vasárnap este tűzött műsorára a Duna World csatorna- a legnagyobb hangsúlyt- rengeteg érdekességgel fűszerezve- Észak- és Dél- Komárom együttműködésére és elválaszthatatlanságára helyezte,- ahogy ezt a címe is jelzi: Egy város két ország.
Ide kattintva teljes egészében megtekinthető a Komáromról készült dokumentumfilm.
Nem szabad elfelejtenünk megemlíteni a 750 éve itthon , gútaiakról szóló mesés kisfilmet, amelyet városunk első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából készített a Gúta Tv a város megbízásából. A kisfilm ide kattintva tekinthető meg.
(Forrás: komaromonline.sk-MA, http://sziakomarom.sk, mediaklikk.hu)
(Fotó: Kasnyík László)
