Többszörösen díjazott művel zárja be kapuit, de csak egy időre az Adamis Anna Városi Művelődési Központ, hogy aztán megújult külsővel fogadja be újra a kultúra kedvelőit. A korszakzáró darab egyik szereplőjével, a Szlovák Televíziós és Filmakadémia legjobb női mellékszereplőjének frissen díjazottjával, Bandor Évával beszélgettünk a sikeréről és a kortárs darabról.
Több, mint ötven év után végre megérdemelt külsőt és részben belsőt is kap majd városunk kulturális központja, melyben az utolsó előadás a helloGúta polgári társulás jóvoltából egy kortárs darab, az Ernelláék Farkaséknál lesz április 30-án, este 7 órától. A mű eredetileg filmként látott napvilágot 2016-ban, amit a Balázs Béla díjas Hajdú Szabolcs írt, illetve rendezett és mindjárt be is zsebelte a Karlovy Vary filmfesztivál fődíját. A siker után színpadra is átírták az alkotást, amit annak szerzője sosem tagadva a saját életéből merített és rólunk magyarokról, a családjainkról szól. Azokról a kínos helyzetekről melyekbe mindenki legalább egyszer belekerült már, ám a darab mindezt a humor oldaláról közelíti meg, miközben szórakoztat és elgondolkodtat egyszerre.
A mindennapi életünkről szól a darab, amikor családban, a rokonok, között konfliktusok keletkeznek, azonban ezt egy olyan finom iróniával viszi színpadra a mű, hogy az ember jót nevet a sokszor már abszurd helyzeteken, miközben mégis érzi, hogy ha maga lenne benne ez nem lenne olyan vicces.
– kezd bele Bandor Éva, aki Ernellát alakítja a darabban, aki a főszereplő Farkas feleségének a testvére és, aki a párjával eredetileg egy rövid időre beköltözteti magát a rokonokhoz. Persze aztán jóval tovább maradnak náluk, mint az egészséges lenne mindkét família számára.
Akárcsak a valóságban a váratlan élethelyzet szokatlan, kellemetlen szituációkat szül és a már korábban meglévő családi problémákat csak mélyíti, de pont az is egyik nagyszerűsége a műnek, ahogy ezt megeleveníti. A nézőknek ismerős lesz, hiszen hasonlókat mindannyian átélünk
– fogalmazott a Jászai Mari díjas művész, akit április 16-án az Ema a smrtihlav (Emma és a halálfejes lepke) című filmben nyújtott alakításával kiérdemelte az úgynevezett szlovák Oscar-díjat.
Amikor a film forgatókönyvét olvastam azonnal tudtam, hogy ez egy eddig példa nélküli alkotás lesz, mert sosem született még mű, ami a szlovákiai magyarok helyzetét mutatta be a második világháború idején. Elképzeltem a karakterem helyzetét, aki átélte az első világháborút, majd utána Trianont, jött egy újabb háború annak minden szörnyűségével, borzalmával. Ő pedig megpróbál élni, túlélni, illetve nem utolsósorban a gyermekeit menteni.
– osztotta meg a Gútai Újsággal a színésznő, aki a díjával kapcsolatban kiemelte, hogy minden örömöt felülmúl, hogy szerepét magyarul adhatta elő.
Ez egy álom volt, még külön tájnyelvi órákat is vettünk a főszereplő Borbély Alexandrával, hogy még hitelesebben tudjuk eljátszani a filmben megjelenített falu lakóit, akik között szlovákok, németek, magyarok és zsidók is vannak.
– zárta mondandóját Bandor Éva, aki kiemelte, hogy nem is olyan régen még hihetetlen lett volna, hogy két magyar nemzetiségű színész nyerje el ezeket a díjakat, mindezt úgy, hogy a saját nyelvén játszva teheti meg
