Gazdaság

Pénzügyisuli: A világjárvány várható gazdasági következményeiről egyszerűen

Tele van vele a sajtó, sokan mégsem értik, mi zajlik ilyenkor a gazdaságban, mik a történések okai és miért van ekkora zuhanás a tőzsdéken. Ebben a cikkünkben ezért megpróbáljuk egyszerűen összefoglalni a vírus okozta gazdasági történéseket úgy, hogy azok számára is érthetőek legyen, akik nincsenek tisztában e terület szakmai kifejezéseivel. 

Képzeljük el az országokat úgy, mint a cégeket. Van bevételük és a bevételből hasznuk. A haszon az ország eredménye, amit egy mérőszámban mutatnak – ezt GDP-nek hívják. Az országok és a globális GDP úgy általában növekszik és minden gazdaságban történő folyamat azt szolgálja, hogy kiegyensúlyozottan növekedjen.

Na de mi van akkor, ha egy ilyen vírus miatt az emberek befeszülnek, kijárási tilalmakat rendelnek el az országok és az élelmiszerboltokon kívül alig-alig van nyitva valami? Először is, a Te költésed, az más haszna. Ha Te nem költesz (mert nem utazol, nem vásárolsz és otthon tartózkodsz) akkor az ott, ahol egyébként költenél haszonkiesést jelent. Idegenforgalom, turizmus, ellátási láncok, elmaradó törlesztések miatti cégösszeomlások és még sorolhatnánk.

Óriási pofon a fogyasztás hiánya, mert erre épül a gazdaság. A hagyományos mentőövek, mint a mennyiségi lazítás (pénznyomtatás) vagy a kamatvágás nem váltják ki a várt eredményt, mert a fogyasztást nem indítják el valójában. A FED 1500 milliárd dollárt pumpált a pénzrendszerbe és 0%-ra csökkentették a kamatszintet (ez utóbbit azért teszik, hogy mindenki olcsó pénzhez juthasson és stimulálják a hitelfelvételi kedvet). A vezető tőzsdeindexek kb. egy nap alatt vissza is pattantak 10%-kal, de a hétfői nyitást követően újra visszazuhantak az árfolyamok.

Apropó, miért esnek ilyenkor a tőzsdék, azaz a világ vezető cégeinek árfolyamai? Egyszerűen azért, mert bizonytalanság alakul ki a piacon és beárazódik a haszonkiesés. Képtelenség, hogy cégek valós értéke 30%-ot csökkenjen pár nap alatt, de mégis, ilyenkor dollármilliárdok égnek el pillanatok alatt. Akinek ilyenkor van mersze befektetni, az később nagyon jól járhat. Minőségi cégekben szerezhet tulajdonrészt olcsón. Ez ma már nem csak a nagykutyák játéka, mert a modern technológiáknak (online rendszerek és platformok) köszönhetően már a legegyszerűbb háziasszonyok is lehetnek részvény- vagy kötvénybefektetők.

Minden helyzet más és más. Ha ez a korrekció is ugyanolyan lenne, mint a 2008-as hitelválság, akkor meg sem történne, mert már tudnánk kezelni. Itt most nagyon váratlanul összeadódtak a dolgok és a koronavírus mellé még jött egy olajháború is. Nagyon tömören vázolom: csak Kínában a koronavírus kitörése után 20%-kal csökkent az olaj iránti kereslet (kevesebb repülő repül, kevesebb tankhajó szállít stb.). Ez a keresletkiesés tovább gyűrűzik minden érintett országban, és ez pedig globális szinten óriási bevételkiesést is jelent. Az olajexportáló országok szervezetének (OPEC)  kitermelés csökkentéséről való egyeztetése kudarcba fulladt, mert az oroszok nem fogadták el ezt az árfenntartás érdekében hozni kívánt egyezséget. A konszenzus nélküli, szabályozatlan kitermelés közeljövőbeni ígérete a mélybe taszította az olajárakat. A valóság rosszabb lett a vártnál.  Az olajár összességében közel a felére csökkent az év eleje óta. (képen).

Mondanom sem kell, hogy ez mit jelent. Bevételkiesést. Óriási bevételkiesést. Az OPEC napi 28,2 millió hordós keresletet jelez előre az általa termelt olaj iránt 2020-ra. Ez napi 1,7 millió hordóval kisebb a tavalyinál.

A helyzet nagy vesztesei viszont az amerikaiak, mert az ő palaolaj-kitermelésük sokkal drágább folyamat, mint a szaúdiak és az oroszok kőolaj-kitermelése. Amerika a 43 dolláros hordónkénti olajárral van egyensúlyban gazdaságilag, és nem csökkenő, hanem növekvő kereslet is kéne hozzá.

Ezek a tényezők is megtépázzák az országok gazdasági eredményeit, és ha két negyedévet követően csökken a GDP, akkor azt már hivatalosan is recessziónak nevezhetjük.

A PénzügyiSuli véleménye szerint a jelen helyzetben az a mérvadó, hogy meddig növekszik a koronavírusos megbetegedések száma. Fontos, hogy az országok kőkemény fegyelemmel álljanak bele a terjedés megakadályozásába, és enyhülés esetén nem szabad, hogy a járvány újra kitörjön, mint 1918-ban Denverben. Ott ugyanis az történt, hogy nagyon jó intézkedéseket hoztak az influenzajárvány terjedése ellen, de túl hamar lazítottak azokon és a második hullám még az elsőnél is több halálesetet követelt.

 

 

Szalai Árpád Pénzügyisuli

 

 



To Top