Nyolcvankét kilométer futás zuhogó esőben, négyezer háromszáz méteres szintkülönbséggel, mindez 15 óra alatt, kimondani is fáj, ám Nagy Róbertnek ez inkább kihívás volt, mint akadály. A gútai férfi lapunknak elmondta, hogy korábban sosem szerette a futás, ami mára a szenvedélyévé vált.
Nagy Róbert neve a gútai futball rajongóinak lehet ismerős, illetve leginkább az édesapjáé, aki hosszú ideig rúgta a bőrt a városunk labdarúgó csapatában. Róbert, akárcsak az apukája a focit választotta, ám amikor elérte az ifi korosztályt felhagyott a világ legnépszerűbb labdajátékával.
Kedveltem a focit, de már az edzéseken is, amikor csak tehettem minimális mozgásra törekedtem, ahogy mondani szokás sokat alibiztem a pályán. Lényegében mindig is utáltam futni
– emlékszik vissza a fiatalkorára a férfi, aki azt is elmondta a Gútai Újságnak, hogy a foci és a sportos évek után éles váltás következett be nála, és inkább a bulizás, a csajozás témakörében merült el.
A gondtalan fiatalok életét éltem, és szépen el is kezdtek rám a kilók feljönni, ráadásul egészségügyi problémáim is lettek. Egyre kevésbé szerettem azt az alakot, akit a tükörben láttam. Aztán 2011-ben az egyik napon gondoltam egyet és felkaptam egy sportcipőt és kimentem futni a Dögösbe és a környékére. Aztán ez rendszeressé vált
– idézte fel futásának kezdetét Róbert, aki arról is mesélt, hogy ezek után egyszer elhívták a Vértesbe egy kis terepfutásra.
Ez olyan volt, mint szerelem az első látásra, a terepfutás a szenvedélyemmé vált. Beleástam magam a témába, hogy tudjam milyen öltözék, étkezés, edzések kellenek ehhez. Aztán 2015-től elkezdtem versenyekre is járni, majd 2020-ban Salzburgba költöztem a későbbi feleségemmel.
– mondta az ultra maratonista, aki elárulta, hogy a lakhelyén rendezett híres maratonokból mindegyiket teljesítette már, 2022-ben a 32, majd 2023-ban az 39 és idén 82 kilométereset is.
Amikor sikerült kvalifikálnom magam a híres francia versenyre, amit Chamonix városában tartanak, illetve Európa legmagasabb hegyén, a Mont Blanc hegyvonulatain rendeznek és 55 km-es a táv tudtam, hogy ezt már csak szakértői segítséggel leszek képes teljesíteni, így több mint egy éve az elismert edző és terepultra futó, Belus Tamás segíti a felkészüléseimet.
– osztotta meg lapunkkal Róbert, aki elmondta, hogy a Mozart 100 by UTMB elnevezésű versenyen, június 1-én állt rajthoz reggel 7 órakor Fuschl am See városában, majd 15 óra és 5 perccel később ért célba Salzburgban.
A táv 82 kilométer, amiben négyezer háromszáz méter szintkülönbség van, azaz hegyre fel és le az egész. Ezt külön nehezített, hogy végig szakadt az eső, nagyjából egy óra volt, amikor kiderült. A verseny alatt hiába váltottam zoknit többször is, max 10 perc volt, amikor nem tocsogott vízben a lábam, ezt volt a legszörnyűbb elviselni. Emellett sokszor bokáig a sárban kellett futni, ami szintén nem túl kellemes.
– részletezte a terepultra futó, aki arról is felvilágosított minket, hogy jövőbeli célja a már említett Mont Blanc-i verseny, de annak a 100 kilométeres változata, ami Olaszországból indul Courmayeur-ból, majd Svájcon halad keresztül és a befutó Chamonix-ban van.
Szerencsésnek érzem magam, mert annak ellenére, hogy munka, illetve család mellett csinálom ezt, ami sok lemondással, különleges étrenddel, edzésekkel, illetve utazásokkal és nem kevés költségekkel jár, azonban a feleségem mindenben támogat engem. Akik régóta ismernek mindig nevetnek, hogy belőlem, a futni utálóból lett a terep ultra maratonista
– zárta Nagy Róbert.
