Azt szokták mondani, hogy nem túl szép, ha valaki magát dicséri, fényezi, ám vannak olyan pillanatok, olyan történések, amikor ezt amolyan évkezdő számvetésként meg kell tenni. Tavaly ünnepelte a tizedik születésnapját Felvidék legnagyobb szabású sport és karitatív eseménye DGS Dögös Sprint.
E sorok írója is felkapta már a futócipőjét, hogy hódoljon a mozgás, a sport szeretetének, tette ezt nagy örömmel, mert elhívta a barátait is, akikkel együtt futás közben is remekül érezték magukat, és ezt a hangulatot, ezt a miliőt csak tovább fokozta, hogy tudták, ezzel egy jó, egy nemes ügyet is szolgálnak.
2023 különös jelentőséggel bírt a gútai rendezvény sorsában, hiszen a kezdetekkor senki sem gondolta, hogy így kinövi magát ez a megmozdulás, hogy régiós szinten is uralkodóvá válik és, hogy egyes emberek, gyerek életét megváltoztathatja, jobbá, teljesebbé teheti.
Az elmúlt tíz esztendőben egy kisebb városnyi embert, ötezernél is több személyt sikerült meggyőznünk, hogy jó adni és mozogni, különösen, ha ezt egyszerre is megteheted. Idén már csaknem ezer ember döntött úgy, hogy városunkban fut egy keveset. A jó szíveteket, a segíteni akarásotokat pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy hatvanezer eurónál is többet adtatok már össze olyanoknak, akiknek ez akár az életet is jelentheti. Futottunk már Tomikáért, Viviért, Tibikéért, illetve Csilláért, Liliért, Natiért, valamint Nináért, Biankáért, Filipért és Gáborkáért.
Úgy véljük a DGS minden évben több lett, jobb lett valamivel és minden eddigi évben azon voltunk, hogy a felmerülő hibákat kiküszöböljük és a résztvevők élményét fokozzuk. Nagyon sok ember dolgozott azért, hogy ez megvalósulhasson, ám a részvevők, a nevezők, az adakozók nélkül ez mit sem ért volna. Legyen büszke mindenki erre a tíz évre, aki bármivel hozzájárult a sikerhez, legyen az mozgás, anyagi támogatás, önkéntes segítség, egy jó, egy biztató szó, vagy akár egy megosztás. A szervezők ígérik, hogy nem állnak le, hiszen kár volna az eddig befektetett energiákat semmissé tenni és reményeink szerint 2024-ben is folytatják a hagyományt, ezzel is reményt, lehetőséget adva valaki olyannak, akinek arra szüksége van.
